No such message found

Falcon is a global energy company with projects in Hungary, Australia & South Africa

Developing large acreage positions of unconventional and conventional oil and gas resources

Free
Message: Gáz van!

Gáz van!

posted on Jun 19, 2009 11:53AM
Gáz van!
Riport
Olyan gazdagok vagyunk, amilyen gazdagságra még gondolni sem merünk. Hatalmas gázvagyon található az ország déli részén, a Makói-árokban. Akkora mennyiségről van szó, amely száz évre fedezné hazánk gázellátás&... Csakhogy ez a nyersanyag már rég nem a miénk.


Évente 14-15 milliárd köbméter makói gáz biztonságot adna a beélesített orosz gázfegyverrel szemben (Fotó: MTI/Németh György)

Óriási szenzációt keltett két évvel ezelőtt, amikor a média először beszélt a makói gázvagyonról. A legtöbb magyar embernek ugyanaz jutott eszébe: na végre, leválhatunk az oroszokról! Aztán napvilágot látott néhány számítás is, amely szerint olyan hatalmas ez a vagyon, hogy az exportjából tíz-tizenöt év alatt utolérhetnénk az osztrák életszínvonalat!
A lelkesedés azonban hamar alábbhagyott, nemsokára kiderült ugyanis, hogy a makói gázvagyon kitermelésére egy kanadai bejegyzésű, de amerikai vállalat, a Falcon Oil & Gas Ltd. kapott hatósági engedélyt. Tehát a Falconé az ezerötszázmilliárd köbméternyire becsült makói gázkincs, Magyarországot ebből csupán a 12 százalékos bányajáradék illeti meg.

Régimódi történe
Szabó György, a Falcon magyarországi leányvállalata, a TXM Kft. ügyvezetője szerint méltányos és indokolható a 12 százalék. A cég már két Duna-hidat építhetett volna fel abból a 250 millió dollárnyi pénzből, amelyet a makói mező kutatására, s az általa fúrt hét kútra költött. No meg egy vezetékre az algyői gázelosztó állomásig. Ráadásul semminek sincs még vége, hiszen tovább folynak a kutatások és a kísérletek, valószínűleg csak 2012-ben kezdhetik meg a földgáz üzemszerű kitermelését, s nem lehet tudni, mennyi pénzt követel még a megfelelő technológia kifejlesztése.

Másként látja ezt Latorcai János, a KDNP politikusa, a parlament gazdasági és informatikai bizottságának alelnöke. Ő nagyon alacsonynak tarja a 12 százalékos bányajáradékot a vagyon nagyságához és stratégiai jelentőségéhez képest. Latorcai János szerint vannak országok Európában, ahol hasonló esetekben ötvenszázalékos járadékot állapítanak meg. A képviselő lehetségesnek véli, hogy a magyar állam a későbbiekben aránytalan haszon címen polgári perben emeljen kifogást a Falcon alacsony bányajáradéka ellen.

Az előállt helyzet csak afféle végkifejlet. A történet nagyon régen, mintegy harminc évvel ezelőtt kezdődött. A Mol akkori elődje, az OKGT nevű olajtröszt is kutatott a makói medencében, s természetesen rátalált a gázra. Csakhogy ez a gázkincs igen nagy mélységben – körülbelül hatezer méter mélyen – fekszik, egy kőzetréteg pórusaiba zárva. Ezért is nevezik szoros gáznak. A szakma akkor ezt a gázt kitermelhetetlennek tartotta.

Sokáig így is maradt minden. Az 1980-as években azonban a Világbank nagy összegű hitelt biztosított Magyarországnak a makói kutatások folytatásához, a munkát az amerikai geológiai hatóság irányította. A hazai olajszakma továbbra is hitetlen maradt, csak Szabó György bízott benne, hogy egyszer majd sikerül a makói szoros gázt kitermelni. Szabó György az OKGT vezetője volt, Makó vonatkozásában egyszerűen csak fantasztának tekintette a magyar szakma. Szabó György úgy érzi, ma is annak tartják.

Az Egyesült Államokban egyébként valamikor a kilencvenes években építettek egy speciális kutat, amelyben nukleáris robbantásokkal igyekeztek felszabadítani a külömböző kőzetrétegekbe zárt gázkészleteket. A hirosimai töltet négyszeresét-ötsz... használták el, eredménytelenül.

A rendszerváltás után az OKGT utódja, a Mol kezében voltak a makói kutatási eredmények. A vállalat mégsem kért kutatási elsőbbséget a területre, mert a szakma továbbra sem hitt a szoros gáz kitermelhetőségében. Akkoriban nyolc-tíz olajkonszern jelent meg az országban. A Szolnoki Bányakapitányság szerint végül is egy Gustavsson nevű amerikai cég kért és kapott kutatási engedélyt Makóra 1998-ban, kellő tőke hiányában azonban nem jutott sokra. A Gustavsson árulni kezdte a kutatási jogot és az addigi, beleértve a magyar eredményeket is. A nagy cégeket – például az OMV-t – azonban nem érdekelte az ajánlat. És akkor jött a Falcon.

Nyomásviszonyok
Az amerikai vállalat 2005-ben vette meg a kutatási engedélyt a Gustavssontól, s létrehozta magyarországi fiókját, a TXM Kft.-t. Ügyvezetője Szabó György lett, aki több szakember szerint is jó kapcsolatban van Gyurcsány Ferenccel. A cég 2007-ben simán megkapta a kitermelési engedélyt a magyar államtól a makói medencére, harmincöt évre szól, s további tizenhét és fél évvel meghosszabbítható. Természetesen 12 százalékos bányajáradékkal.

A Szolnoki Bányakapitányság is megerősítette, hogy a dokumentum nem írja elő a TXM-nek, mekkora gázmennyiséget kellene eladnia a magyar fogyasztóknak, s mennyit exportálhat. Szabó György, a TXM ügyvezető igazgatója úgy véli, egy ilyen feltételrendszer piacidegen lenne. Fónagy János, a Fidesz politikusa szerint viszont a magyar államnak mindenképpen biztosítania kellett volna magának bizonyos stratégiai előnyöket. S ha a hazai olajszakma nincs felkészülve az olyan bonyolult feladatokra, mint a szoros gáz kitermelése, és ezért külföldi befektetőket enged hozzáférni a makói földgázkincshez, akkor is legfeljebb a vagyon harminc százalékát engedhette volna át a berendezések és a korszerű technológia fejében.

Az Egyesült Államokban egyébként időközben megtalálták a szoros gáz kitermelésnek műszaki módozatait. Olyannyira, hogy napjainkban az Amerikában termelt földgáz mintegy harminc százalékát mélyben levő kőzetrétegekből szabadítják fel. A Falcon, a TXM anyacége is sikeresen tevékenykedik ezen a téren a coloradói Sziklás-hegységben. Makón eredetileg 2008-ra ígérték a kitermelés megindítását, de nem működnek még a kutak. Szabó György azt mondja, még nincs meg a megfelelő technológia a makói kitermeléshez. Amit Amerikában alkalmaznak, az nem használható Makón, ahol a gáz jóval mélyebben van, emiatt itt teljesen mások a nyomás és a hőmérsékleti viszonyok.

A megoldás keresésében részt vesz immáron az Exxon amerikai óriásvállalat és a Mol is, amely egyébként, mint tudjuk, döntő részben külföldi kézben van. A Falcon tavaly konzorciumot hozott létre a makói gáz kitermelésére. Szabó György, aki saját bevallása szerint az életét tette fel a hazai szoros gáz kitermelésének beindítására, úgy véli, nagyon is teljesíthető a feladat. Máskülönben nem társult volna be a makói vállalkozásba hatalmas tőkeerejével az Exxon, de a Mol sem adta volna be a derekát végre, annyi kérés után.

Illékony közegben
Patthelyzet van. Különféle információkat hallani például arról, hogy a konzorcium csak tízmilliárd köbmétert akar kitermelni évente, s ráadásul ennek egy jelentős részét exportálni szeretné, mindenekelőtt Szerbiába és Ausztriába. Jóllehet a magyar igény évi 14-15 milliárd köbméter lenne, ennyi ugyanis az ország éves gázfogyasztása, s csak ez a mennyiség szavatolna teljes függetlenséget és biztonságot a ma már csodafegyverként is használt orosz gázcsapokkal szemben. Több szakember is tart továbbá attól, hogy a makói fűtőanyag túlságosan drága lesz a magyaroknak, ha már ennyire bonyolult technológiával s ilyen mélyről kell felszínre hozni. Egyesek 500-600 dolláros árról is beszélnek ezer köbméterenként a jelenlegi majdnem 400 dolláros szint helyett. És a magas árban benne lesznek a huszonötmilliárd dollárosra becsült fejlesztési költségek is.

Szabó György képtelenségeknek nevezi a találgatásokat. Úgy véli, semmit sem lehet tudni az exportról, a kitermelt mennyiségről és az árról sem, amíg nincs meg a megfelelő technológia. Annyit hozzátesz még, hogy a magyar fogyasztók relatíve mindig olcsóbban kapják majd a makói gázt, mert nem kell például tárolási és szállítási díjat fizetniük.
Fónagy János hibának tartja a Falconnal kötött üzletet. Bár a hazai olajszakma egy része szerint sohasem lesz Makón üzlet, merthogy nem lesz kitermelés sem, hiszen továbbra sincs meg a megfelelő technológia. Fónagy nem is sürgetne semmit, azt mondja, elég, ha tudjuk, ott a kincs a föld mélyén, s egyszer úgyis eljön az ideje annak, amikor a szoros földgáz kitermelése rutinfeladat lesz a magyar olajosoknak is.

Kevesen tudják, hogy a makóin kívül még négy, legalább ekkora gázmező van hazánkban, ezeket már kutatják is a külföldi cégek. Fontos tudni, hogy a makói mező egymagában is Európa egyik legnagyobb gázmezője. És geotermikus energiában is igen gazdagok vagyunk, azaz lennénk. A Bajnai-kormány most akar változtatni a bányajáradék mértékén, a geotermikus energia esetében az MSZP már csak két százalékot kérne.


Szabad áramlás
A rendszerváltás után Antall József miniszterelnök aláírt egy dokumentumot, amely szerint Magyarország korlátozás nélkül enged be külföldi befektetőket a magyar energiaiparba. Aztán 1992-ben megszületett az antalli aláírást megerősítő koncessziós törvény, 1993-ban pedig a bányatörvény. Mindez teljes harmóniában az EU legfontosabb jogi tételével, a tőke szabad áramlásával.


Makó és az oroszok
Az orosz sajtó nem éppen csak említést tett a makói gázvagyonról, a cikkekből az is kiderült, hogy Moszkva nem tart a magyarországi konkurenciától. Oroszország valamivel több mint ötszázmilliárd köbméter földgázt termel évente, ami annyit jelent, hogy Makó – persze csak elvi szinten – minimálisan is három éven át lenne képes helyettesíteni az európai orosz gázellátást, illetve semlegesíteni a moszkvai gázfegyvert. Három év pedig igen nagy idő a politikában.
Sinkovics Ferenc

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?...



Share
New Message
Please login to post a reply